
A legjobb dolgokra általában teljesen véletlenül talál rá az ember. Többszörösen is igaz ez a Törökméz esetében, hiszen – a tulajdonosokhoz hasonlóan – mi is a szerencsének köszönhetően leltünk rá a hajdani festékbolt helyén található zsebkendőnyi helyre, mely azóta törzshelyünkké vált. Dékány Réka és férje kedvenc reggeliző helyük ihletésére döntöttek úgy, hogy otthagyva eredeti szakmájukat belevágnak egy családias, vendégközpontú kávézó létrehozásába, ahol néhány sütemény is helyet kap majd a polcon.
“Ha szívvel, lélekkel csinálod, akkor azt a vendégek érezni fogják.” (Dékány Réka)
Hosszú előkészületek után 2015 nyarán megnyitott a Törökméz. A budai hegyoldalban lévő pici hely megtelt Réka és Béla kedvenc termékeivel, amelyeket utazásaik során ismertek meg és szerettek volna megmutatni vendégeiknek is. Nem találunk itt egyetlen dolgot sem, amit Ők ne kedvelnének, ugyanis hisznek abban, hogy hitelesen csak így lehet vendégül látni embereket. Folyamatosan fejlesztik a kínálatot és francia, angol termékek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a hazai alapanyagok, borok és pékáruk.
Idővel a tervből cél lett, a “legyen kávé és néhány süti” koncepcióból pedig több mint remélték.
Kézműves kenyereik az Atrizán Budapesttől érkeznek, az átlátható és a minden napszakra bőséges választékot nyújtó étlapon pedig csak kiváló alapanyagokból készült ételek szerepelnek.
Az étlap összeállításában nem segített séf, de segítettek a vendégek, akik igényeire reagálva szabják át újra és újra a kínálatot. A reggeli helyben sült friss pékáruk alternatívája a házi granola friss gyümölcsökkel, vagy különböző omlettek, bundáskenyér, tükörtojás, ham and eggs illetve sajt- és sonkatálak. Azonban a Törökméz jóval több, mint reggelizőhely, hiszen ebédre vagy vacsorára is találunk magunknak választékot az étlapon: articsóka saláta pecorino sajttal, baconbe tekert grillsajt saláta vagy többféle ínycsiklandó összeállítású szendvics, amelyből éppen nyolc féle található az étlapon, de ha nem tudnánk választani, akkor mi magunk is összeállíthatjuk saját változatunkat a csemegepultban található sonkák, szalámik és sajtok felhasználásával.
Ne feledkezzünk meg az aktuális kedvencről, vagyis Breakfast Burrito-ról sem, ami egy tortillába tekert, cheddar sajtos omlett, zöldségekkel. Természetesen erősen ajánlott hozzá valamilyen salsa szósz, hiszen Rékáék imádják a csípőset. Ez a magyarázata, hogy szinte minden asztalon előbb-utóbb ott terem a vernoni Tapatío nevű csípős szósz, amelynek megtalálása hosszú, de annál izgalmasabb gasztrokalandok eredménye.
A kínálatot Póta Richárd sommelier segítségével összeállított borsor teszi teljessé. Soha nem jártunk még olyan helyen, ahol a borospolcon egymás mellett állt volna a Homonna Pincészet Furmintja, a Bencze Pincészet Rajnai Rizlingje, a Pannonhalmi Apátsági Borászat Sauvignon Blanc-ja és Bott Frigyes Zöldveltelinije. Különleges érzékre és sok munkára, kutatásra vall ez a fajta igényesség, ami nemcsak a borsoron, de a Törökméz minden részletében visszaköszön.
Ha ez mind nem lenne elég, akkor reggeli után vigyetek haza egy finom teát, sonkákat a csemegepultból, egy palack bort vagy snack-et (Snack Garden, Dióhéj, Csinta). Tényleg képtelenség felsorolni mindent, ezért mindenképp látogassátok meg őket.
Ősztől levesekkel és quicke-ekkel bővül majd az étlap, illetve a delikát kínálatot is folyamatosan fejlesztik, de van valami ami állandó: a vendégszeretet. Itt a tulajdonosok személyes kapcsolatot ápolnak a vendégeinkkel, figyelnek rájuk és tudják, hogyan szeretik a kávéjukat, vagy mit csinálnak a hétvégén. A vendégorientáltság itt nem csak szlogen. Az interjúnk alatt Réka háromszor állt fel az asztaltól (miközben nem győzött elnézést kérni e miatt), mert észrevette, hogy hiányzik egy evőeszköz a vendég asztaláról, nem tökéletes a terítés vagy megkérdezte a vendégektől, mit terveznek a nap további részére. Nem azért mert kell vagy tanulta, hanem mert érdekli, mert a személyes kapcsolatok számítanak igazán.
Hosszú távon szeretnének létrehozni egy családi hagyományokkal rendelkező helyet, ahol évtizedek alatt alakul ki valami. Tökéletesedik egy koncepció, egy étel, egy hely. Tradíció épül, amin generációk nőnek fel és személyes kapcsolatok alakulnak ki.
Hogy miért éppen Törökméz? A név az, amit legutoljára találtak ki. Látogassátok meg Őket és kérdezzétek meg a pult mögött vagy a vendégek körül sürgölődő Rékát és Bélát, hogyan vezetett az utuk egy angol hatoldalú lépsejtes csempétől a budai domboldalban lévő helyig, amit két kezükkel építettek fel.
Idenézz! Ők a Törökméz.
Ocsovai László