Rosinante Fogadó

”Első éttermemben – 1979-ben Szentendrén – ha eladtam öt pizzát, akkor annak az árából vettem egy széket.” (Szikora Imre)

A szigetmonostori Rosinante Fogadó a stílusos vidéki vendéglátás bölcsője, a Szikora család több évtizedes munkájának eredménye. Szikora Imre és Ágnes kitartásának köszönhetően újjászületett XIX. századi vadászház a Szentendrei-sziget déli csücskében, amely otthont ad egy többgenerációs családi vállalkozásnak. A fogadót kiváló alapanyagokra épített házias konyha tesz teljessé, mely nem akar másnak látszani, mint ami. Közérthető, rövid, szezonális alapanyagokra támaszkodó étlappal rendelkező étterem, mely nemcsak a gasztronómia iránt fogékony vendégeket nyűgözi le.

Szántók, mezők, lovas tanyák között kanyarog az út a Szentendrei-szigeten, míg egyre délebbre haladva lassan elfogyni látszik az út az ember lába alól. Itt már a természet az úr, pedig alig távolodtunk el egy órányi járóföldre a fővárostól. A sűrű erdőben haladva egyszer csak alig észrevehetően egy zöld ormú, hajdan vadászházként funkcionáló épületre leszünk figyelmesek az út bal oldalán. Rosinante, áll a cégérén, melynek készítője elírta ugyan Don Quijote öreg lovának nevét (helyesen Rocinante), de ezáltal is eggyel gyarapodik a Szikora család történetinek száma. Az előtérbe toppanva kényelmes kanapé kínál megnyugvást, melyen még Imre és Ágnes gyermekei – Adám, Marci és Eszter – is játszottak gyermekkorukban. Íme még egy történet, pedig még csak most érkeztünk meg. Az első pillanattól fogva otthon érezhetjük magunkat a Rosinante-ban, melyet a tulajdonosok saját bútoraikkal, tárgyaikkal rendezték be.

Szikora Imre mesterszakács gyerekként sokat járt szomszédolni egy pesti étteremben dolgozó, fantasztikus tésztákat készítő szakácsnőhöz. A látogatások megfertőzték a sütés-főzés szeretetével, aminek köszönhetően a 14 éves kora óta dolgozó Imre szakácsiskolában folytatta tanulmányait. A Margitszigeti Nagyszállóban és a régi Vörös Csillag Szállóban tanító Egon bácsitól sokat tanul, míg a szigorú, sokat követelő, de tudását szeretettel átadó mester “fel nem szabadította” egy pálinkás koccintással. “Most már ember vagy fiam!” – monda az öreg tanító és engedte útjára a diákot az élet iskolájába.

Az immáron érettségizett szakács szállodákban, éttermekben próbálgatja szárnyait, közöttük az éppen induló Duna Intercontinental (mai Marriott) – ban, ahová fiatal pályakezdőket kereső felhívásra együtt jelentkezett későbbi feleségével, Ágnessel. Innovatív gondolkodásmódjuknak köszönhetően, kollégáikkal együtt tíz év alatt létrehozták az ország első öt csillagos éttermét.

Párizs, London, Madras, Bombay, Frankfurt, Köln, Amsterdam, Rotterdam, Nápoly voltak a főbb megállók azon az úton, mely során Imre rengeteget tanulva, kozmopolita szemlélettel gazdagodva 1979-ben hazatért Magyarországra. A magánszektor még gondolati szinten sem formálódik amikor Imre megvalósítja régi álmát, az első magánéttermek közt létrehozza az Andreas pizzériát Szentendrén. A bürokratikus nehézségeknek, és az újdonsággal szembeni rosszallásnak ellenére óriási siker lett a vállalkozás, melyből húsz éven keresztül minden forintot visszaforgattak a fejlesztésre.

1999-ben mindenüket eladták, beleértve a családi házukat, a pizzériát és a két lovuknak otthont adó Rosinante névre keresztelt kis tanyájukat is, hogy megvalósíthassák újabb tervüket: egy kis fogadót Szentendrével pont szemben, a Szentendrei-szigeten. Eszter elmondása szerint “a papa volt a szakács, a mama állt a pultban, mint szakács és felszolgáló, egész addig míg hat év után egy nap vissza nem fizették a hitelt. Akkor kibontottak egy üveg pezsgőt.”

Itt nem ételeket és szobákat akartnak eladni, hanem élményeket kínálnak. Élményeket a környezet, a vendéglátás, a változatos programok, a személyes kapcsolatok, beszélgetések által. A 2008-tól tetőző válság közepette főzőiskolát indítottak, amely köré Szikora Eszter és Paór Anikó értékesítési vezető – a “ház arca” – építették fel a Rosinante új koncepcióját, amelyből kialakult a máig legsikeresebb hazai gasztro kezdeményezés: a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT).

Felismerték, hogy vendégeiknek, a hozzájuk érkező családoknak szükségük van az együtt töltött időre, mely során olyan élményekkel gazdagodnak, melyeket aztán hazavihetnek magukkal. Meghívták magukhoz a helyi kistermelőket, lehetőséget biztosítva számukra a bemutatkozásra, miközben a termelők is beengedték látogatóikat a kertjeikbe, műhelyeikbe. Elindultak a gasztropiacok, melyek rövid idő alatt több mint ötszáz embert mozgattak meg megmutatva a igényt a minőségi termékekre, a személyes kapcsolatra fogyasztó és termelő között. A budai Gourmet gondolatára szerveztek vidéki éttermeket tömörítő, ingyenes, standos, ínyenc, baráti rendezvényt 2012. február 26-án, mely óriási sikernek bizonyult. Megszületett a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT). Még ebben az évben következett a második gasztroünnep Perbálon, a Walter Vendéglőben, és azóta is minden évben megrendezik a jelenleg 16 éttermet tömörítő szövetség éves közönségtalálkozóját.

A Rosinantének otthont adó, 22 egyedi berendezésű vendégszobával rendelkező épület Kocsis József Ybl-díjas építész tervei szerint született újjá, a belsőépítészeti megoldások pedig Kocsis Gáspár és Barnabás munkáját dicsérik. Kétágyas standard szobákon kívül találunk itt kifejezetten különleges alkalmakra ajánlott két baldachinos szobát és egy saroklakosztályt is. A Rosinante kifejezetten családbarát helyszín így a programok összeállításán kívül a szállás tekintetében is gondolnak a gyerekekkel érkezőkre. Két 4 ágyas szobában franciaágy várja a felnőtteket és külön ágyak a kisebbeket. Három babaágyuk is van, amelyek szinte bármelyik szobába beférnek.

A fogadót kiváló alapanyagokra épített házias konyha tesz teljessé, mely nem akar másnak látszani, mint ami. Közérthető, rövid, szezonális alapanyagokra támaszkodó étlappal rendelkező étterem, mely nemcsak a gasztronómia iránt fogékony vendégeket nyűgözi le.
Az éttermet korábban vezető Gál Zsolt mesterszakács kilenc itt töltött év után ma már saját vállalkozására koncentrál, melynek keretein belül kézműves, rendhagyó ízesítésű mustárokat készít (Szakács Leszel mustárok, Szigetmonostor). Helyét Jónás Gábor, a Nobu-t hat évig segítő séf vette át fél évvel ezelőtt. Az új séf és a régi koncepció hamar egymásra találtak és a helyi alapanyagokra épített, szezonális és tradicionális konyha csak gazdagodott a változás által.

A Rosinante programajánlatai között mindenki megtalálhatja a kedvére valót, legyen szó gasztronómiai élményprogramokról (csokoládé-, bor, sajtkóstoló, szörpkészítés, kenyérsütés), aktív kikapcsolódásról (sárkányhajózás, kerékpározás, biokertészkedés, lovaglás, kerékpározás, evezés) vagy a FINOmÁNIA főzőtanfolyamokról. Ennek keretein belül minden év novemberétől márciusáig a résztvevők együtt főzhetnek az étterem séfjével, elleshetik professzionális fortélyait és egyedi receptekkel gazdagodhatnak, hogy egyedülálló gasztronómiai sikereik legyenek barátaik és családjuk körében.

Részletes programajánló: Főzőtanfolyam, Programok

Rosinante Fogadó. Valódi kikapcsolódás a fővárostól alig egy órányira.

Ocsovai László