Kővirág

A Káli-medence egyik legjobb éttermét nem a Balaton-part aktuális gasztroforradalmi újhulláma sodorta partra, hanem annál jóval korábban született. A Kővirág – Étel, Ital, Ágy egy köveskáli panzió házias, minőségi ételeket kínáló étterme, amelyet Zakar Kata és Mészáros György 2007 óta vezet sikeresen. Szezonalitás és regionalitás az alapelvük a kezdetek óta, amelynek jegyében arra törekednek, hogy az ételeken keresztül valódi élményt nyújtsanak vendégeiknek. Három naponta megújuló étlap, tökéletes konyha, amelynek híre szájról-szájra terjedt, és kapott jelentős díjakat az elmúlt évek során, de számukra mégis a visszatérő vendég a legnagyobb elismerés. Mi is ilyenek vagyunk, hiszen “van valami ebben a helyben, amit nehéz szavakkal leírni. Ezt tényleg érezni kell!

Aki már járt a Káli-medencében, nehezen hagyja el azt, és alig várja, hogy újra megpillantsa a Hegyestű bazaltcsúcsát, újra érezze azt a nyugalmat és békét, ami itt a hétköznapok szerves része. Köveskál ennek a medencének a közepén található, alig több mint háromszáz lakosú község, ami a maga nevében egyedülálló az országban. Ez az a hely, ami példát mutat a többi vidéki település számára, amelyek a regionális értékek megmutatása mellett tették le a voksukat. Hét kilométerre a Balaton partjától itt a közösségi összefogás eredményeként olyan értékeket sikerül megmutatni az ide érkezők számára, amelyek maradandó élményt jelentenek. Ezen értékek közül csak egy a gasztronómia, és azon belül is csak egy szereplő a Kővirág, de tény, hogy egyedi, értékes és Kata családja számára “jó alibi arra, hogy itt lehessen élni”.

Én élményt akarok adni a vendégnek, ez érdekel a leginkább az egészből. (Zakar Kata)

Kata és György gyerekkorukban sokat nyaraltak a közeli Ábrahámhegyen, és bár messzire sodorta innen őket az élet, de amikor csak tehették vissza-visszatértek a Balaton-felvidékre. Törzsvendégei voltak a régi, Mári néni-féle, hagyományos konyhát vivő Kővirágnak, amely idővel bezárta konyháját. Katáék nem terveztek ide költözni, még kevésbé panziót vagy éttermet nyitni, de miután a kilencvenes évek végén nyaralót vettek a környéken, azon kapták magukat, hogy egyre nehezebben térnek vissza a városba. Próbálták megnyújtani a hétvégéket, hogy minél több időt töltsenek a környéken, de egy idő után dönteni, választani kellett. 2003-ban vették meg a Kővirágot, 2007-től üzemeltetik a saját felfogásukban.

Ember legyen a talpán, aki Katával interjút szeretne csinálni. Szinte lehetetlen lépést tartani vele, folyamatosan mozgásban van, tervez, szervez, intéz. Egyszemélyben családanya, tulajdonos, szakács, vendéglátó, aki szeret utazni, de hazatérni is. Saját bevallása szerint fordítva ül azon a bizonyos lovon, hiszen elsősorban arra törekszik, hogy élményt adjon a vendégeinek, akik azt vagy kifizetik vagy nem, a pénzügyek sokadlagosak. Élményt akar adni az ételeken, a vendéglátáson keresztül, ez motiválja akkor is, mikor hangulatos, igényes képeit megosztja az Instagramon vagy amikor Karácsonyi vásárt szervez helyi termelőkkel a Kővirág nyáron oly zsúfolt kerthelységében.

Vagányság és harmónia, hagyománytisztelet és szofisztikált minőség a legapróbb részletekig. Talán ennyiben foglalható össze a Kővirág sikere, hisz 13 év alatt a regionalitást és szezonalitást zászlójára tűző konyha híre szájról-szájra terjedt, kapott jelentős díjakat és gazdagodott számtalan törzsvendéggel, akik képesek egy túrógombócért a fővárosból 140 kilométert utazni. Kata három naponta újraálmodja az étlapot, keres-kutat új, jó minőségű alapanyagok után és próbálja azt a táblás ajánlatokba beépíteni. Nincs étlapja, mint ahogy szakácskönyvei sem, csak megérzései, amelyekre hallgat, és amelyek eddig mindig jó irányba vezették.

Olyan ételeket főznek, amelyeket maguk is szívesen fogyasztanak, amelyek minőségi alapanyagokból és szeretettel készítenek el. Nincs benne semmi különös, hisz a siker titka csak annyi, hogy az állandó jó minőség mellett folyamatosan meg kell újulni, fejlődni és minőségi ételt adni megfizethető áron. Ezen tényezők közül egyiken sem akarnak változtatni, még a nehézségek ellenére sem. Nem könnyű munkaerőt találni a környéken, mint ahogy minőségi alapanyagot sem volt az.

Azonban mindkettő kulcsfontosságú Katáék számára. A helyi munkaerő esetében mind a tulajdonos, mind a vendég számára olyasvalakivel alakul ki a kötődés, akinek magával a hellyel van személyes kapcsolata, amely nagymértékben elősegíti az olyannyira szerteforgácsolódott tradicionális kötődések újraépítését.

A helyi értékek kiemelésében, megmutatásában az itt dolgozókon kívül nagy szerepe van a helyi termelőknek. A Kővirágban ebben a tekintetben is egymásra talált az igényes kereslet, és a legalább annyira igényes kínálat. Káli Balázs (Káli Pince, Szenbékkálla) adja a ház borát, Kalla Roland (Kalla sajt, Sümegprága), Keszthelyi Eníd és Tibor (Levendula Porta, Kékkút), Pettenkoffer Viktória (Bácshegyi Kecskefarm, Káptalantóti) a sajtokat, de a méz, fűszernövények és a gyümölcsök is helyi gazdáktól érkeznek. Sok energia, sok keresés és egyeztetés, de manapság megoldható, hogy az éttermek a felhasznált alapanyagokat nagyrészt helyben szerezzék be.

A Kővirág azon túl hogy a környék egyik legjobb étterme, egyben igényes szállást is kínál. Az étterem mellett található egykori bikaistálló ma hat kétszintes, hatvan négyzetméteres lakosztálynak ad otthont, melyek népies és mediterrán elemeket ötvöző enteriőrjükkel várják a vendégeket. Hajdani funkciójukból eredően vastag falaik a nyári melegben hűvöset adnak, míg a téli zimankóban bent tartják a meleget. Idén nyáron a Kővirág további szálláslehetőségekkel bővült, hisz az étteremmel szemközti kertben, az út túloldalán két szépen felújított vendégház (Kavics és Kő) nyitotta meg kapuit. A kisebbik, “Kavics” 2 fő, a nagyobbik “Kő” 4 fő részére nyújt kényelmes szállást, és teljes felszereltségével igazi kikapcsolódást a vidék nyugalmára vágyakozóknak. A házak gáz cirko- padló, és radiátor fűtéssel fűthetőek, klímával hűthetőek és közös kerttel rendelkeznek.

A teljesen felszerelt vendégházakban csak egy dolog nincs: TV. Kinek is kellene itt ilyesmi, amikor a Balaton-felvidék egyik legcsodálatosabb helyén lehetünk, páratlan természeti környezetben egy olyan településen, ahol a főutca mentén két top borászat (Káli Kövek, Pálffy Pince) és a Kővirágon kívül másik két étterem (Mi a Kő, Káli Art Inn) is található. A Káli-medence bőven megérdemel egy többnapos látogatást egész évben, hisz az őszi-téli időszakban, az erdő arany-ezüst színeivel legalább olyan szép, mint a főszezonnak számító nyári hónapokban.

Manapság fura trend alakult ki: ami trendi, az a jó. A Kővirág azonban nem a trendisége miatt lett jó, hanem éppen fordítva. Kata egyik szeme sír, a másik nevet a népszerűség miatt, hisz az újságírók áradata, a cikkdömping részben jó dolgok, de a felkapottságnak hátránya is van bőven. Az pedig az emberek nem is annyira jó indulata, hisz “az önzetlenséget és kedvességet az emberek nehezebben értik meg, mint a szemétséget.” Katának mint mindenre, így erre is van jól bevált receptje: “Én legyek becsületes, jószándékú, az hogy más mit csinál, az nem érdekel.” Igaza van. Mint abban is, ahogy igyekszik meghúzni a választóvonalat az üzleti és magánélete között: “Van egy életem, annak van egy szentsége, és oda nem engedek senkit betörni.” Ebben is igaza van.

Itt 2007-ben mindenki Szent Jakab kagylót, meg lazacot akart enni, villányi pirosborral meg kólával, és felháborodtak, ha nem volt.

Most sincs, és jól van ez így. Van viszont zselici minősített vadhús, tizenvalahány éve változatlan recept alapján készülő túrógombóc, saját készítétésű szörpök és lekvárok, kikapcsolódás és jó beszélgetések.

Kővirág Köveskálon. Étel, ital és ágy a Balaton Gasztrofalujában, ahonnan nem akarsz hazamenni.

Ocsovai László