Hernyák Birtok Etyek

Az etyeki Hernyák Birtok ma a jövőről, az alkotásról, a természettel való együttműködésről szól, miközben nem feledkeznek meg a múltról sem. Lássuk, hogyan vezetett útjuk a vajdasági Csantavérről az etyeki Öreghegyre, hol és hová tart ma a Hernyák családi birtok.

Hernyák László több, mint húsz évvel ezelőtt jött családjával Etyekre a délszláv háború elől menekülve, és kemény munkával építette fel ma hét hektáros birtokát. Mindössze egy Opel Kadettjük volt, annak árából jöttek át a határon az újrakezdés és önmegvalósítás reményével. A ’90-es évek elején nem létezett minőségi pálinkakultúra hazánkban, ellentétben a Vajdaságban virágzó, minőségi alapanyagokra építő párlatkészítés hagyományával. A lehetőséget felismerve Laci zseniális pálinkákat kezdett készíteni az etyeki szőlők törkölyéből, ezzel megalapozva a hazai brandykultúrát (Maximilian Brandy, Etyek Párlatház Brandy). Majd jött a jövedéki törvény, ami tönkretette az egész vállalkozást. Ismét újra kellett kezdeni.

Nekem a bor az újrakezdésről szól. A birtoképítésről, a családról és az önmegvalósítás művészi fokáról. Választ és lehetőséget adott egy olyan időben, mikor már azt hittem, nincs kiút. Mára már tudom, ez nemcsak kiút volt az életem során, hanem az az út, amit mindenki keres! (Hernyák Laci)

Két hordó. Ennyi és nem több volt a borászkodás alapja, de az abból származó összes bevételt visszaforgatták éveken át, amivel sikerült a ma hét hektáros nagyságot és a közel húszezres palackszámot elérni. A rövid idő alatt megduplázódott birtokméret még bírható apa és fia által, de nem törekszenek további növekedésre, inkább egy gazdaságosan fenntartható, családi borászatot szeretnének vinni Gere Attilához és Szepsy Istvánhoz hasonlóan. Mindent munkát a család (Laci, Tomi és Vali) végez, itt nincsenek alkalmazottak, nincs tőkeerős másik cég a hátuk mögött, de van több, mint húsz év tapasztalat, kitartás és szorgalom. Nincs vita közöttük, családi egyetértésben haladnak a sok munkát és szakértelmet igénylő úton.

Két éve kezdtek bele a bio művelésbe, ami szoros kapcsolatot igényel a borász, a szőlész és a szőlő között. Tomi szerint minimum tíz évre lesz szükség ahhoz, hogy igazán kiismerjék a szőlőt, és amit elkezdtek, az tudatos legyen. Ez a tudatos szemléletmód köszön vissza a szőlőművelés, a növényvédelem, a szüret és az erjesztés során is, amikor a fajélesztők használatával irányíthatóvá válik a folyamat. Itt a szőlész, szőlőmunka, higiénia és a hűtött erjesztés 90%-ban meghatározza a végeredményt, a jól megválasztott fajélesztő csak a többi 10%-ot teszi hozzá.

Az egyediséget kell megmutatni, azon múlik minden. (Hernyák Tomi)

Etyek régen Budapest éléskamrája volt, és hála az itt lakók munkájának és összetartásának nagyon jó úton vagyunk afelé, hogy ez újra így legyen. A pezsgőkészítésnek itt mindig voltak hagyományai, és manapság egyre több borász gondolja úgy, hogy ez a hagyomány Etyeken újra otthonára fog találni. Laci és Tomi francia mintára kezdtek bele a pezsgőkészítésbe, aminek jelentős szerepet szánnak a birtok jövőjében. Hét hektárról negyvenezres palackszámot szeretnének elérni, melyből 25 ezer bor, 15 ezer pezsgő lenne. Ezen célokat szem előtt tartva a következő pár év az építkezésről fog szólni, aminek folyamán újra elindul a párlatkészítés, felpörög a pezsgőkészítés, és mint stabil pillér megmaradnak azok a Hernyák borok, amelyek miatt egyre többen keresik fel személyesen is az Öreghegyen található, gyönyörű fekvésű birtokot. A birtokot, ahol a borász személyesen van jelen, és mindig szívesen mesél a szőlőről, a borról, miközben némi harapnivaló is kerül az asztalra.

Tomi Ruprecht Lacitól (Stílusos Vidéki Éttermiség) tanult főzni, és együtt indították el a Manga nevű éttermet, amelynek a Hernyák Birtok konyhája ad otthont. Igazából ez több is, mint étterem, hiszen Tomi és Laci felfogásában ez egy olyan családias környezet, ahol a vendéglátás új értelmezést kap. Már az elnevezés is rendkívül árulkodó, a mangalicára utaló rövidítés, ahol ezt a hungarikumot a fülétől a farkáig igyekszenek méltó módon felhasználni.

Etyeken nincs vezető szőlőfajtája, és a nemzetközi fajtákra alapozva nehéz versenybe szállni azokkal a tételekkel, amelyek a Sauvignon Blanc, Chardonnay és Pinot Noir őshonos – vagy legalábbis meghatározó – területeiről érkeznek. A kiemelkedés motorját a pezsgő jelentheti, de az még legalább húsz év. Húsz év munka, de el kell kezdeni, bele kell vágni és az említett fajták közül Tomi a Pinot-ra és a Chardonnay-ra építve látja járhatónak ezt az utat. Az utat, ahol – magasugró hasonlattal élve – az utolsó néhány centiért többet kell dolgozni, mint azért a 180 centiért, amit mindenki megugrik. Nem céljuk nagynak lenni, növekedni mindenáron. Céljuk viszont, hogy a helyi adottságokat feltárják, és megmutassák a tőlük telhető legjobb módon.

Ők a Hernyák családi birtok. Etyeken.

Ocsovai László