Gilvesy Pincészet

“Akárcsak az építészetben, a borászatban is hasonló fázisokon mész keresztül az alkotás során. Ismerned kell az ízlésvilágod és már az első lépésnél pontosan tudnod kell, hogyan fogsz elérni a végére.” (Gilvesy Robert, a Gilvesy Pincészet tulajdonosa)

A Gilvesy Pincészetet vezető Gilvesy Robert építész és üzletember végül a borászkodásban találta meg azt a kifinomultságot és könnyed életörömöt, amit mindig keresett. Kanadából hazatérve ma Ruppert Márton borásszal közel húsz hektáron gazdálkodnak a Badacsonyi borvidéken Szent György-hegyen és Balatonfüred-Csopak Borvidéken, Tagyon-hegyen. Az egykor az Eszterházy család tulajdonában levő présház romjaira épült borászat célja hagyományos és korszerű technológiákat egyaránt alkalmazva magas minőségű borok megalkotása. Úgy vélik, hogy a Badacsonyi borvidék vulkanikus talaja és a hely mikroklímája elsősorban a Rajnai Rizling eleganciájában képes megmutatni valódi potenciálját. A közvetlenül a pince alatt található Tarányi-dűlő több, mint negyven éves tőkéi mellett, a Váradi-dűlő új rizlingtelepítései is ezt az irányt erősítik. A Sauvignon Blanc a hegy északi oldalán található Mogyorós-dűlő homokosabb talaján jól érzi magát. A borvidékre visszatérő, elsőként 2015-ben palackozásra kerülő Furmintban (Próbaüzem) is nagy lehetőségek rejlenek. Boraik a palackozást követően azonnal élvezhetőek, de feszes savaiknak köszönhetően jelentős érlelési potenciállal bírnak és idővel még jobbá válnak.

Robert útja egy kanadai farmról, Párizson és Torontón át vezetett a Szent György-hegyre. Kanadában statikai mérnökként végzett, de végül művészi kifejezőképessége miatt a személyiségéhez közelebb álló tervezés szakon szerezte meg mesterdiplomáját. Az egyetemi évek alatt leginkább a design és a művészettörténet ragadta magával. Egy párizsi épitészi munka után, Torontóban helyezkedett el, de az ingatlanpiaci válság világossá tette számára, hogy a következő öt évben nem terem majd babér a fiatal építészek számára a befulladt, új beruházásokat nélkülöző gazdasági környezetben. Szenvedhetett volna ebben a miliőben, de egy 1992-es tanácsadási szerződés kapcsán Magyarországon töltött három hónap sorsfordítónak bizonyult. A fordulatokkal, optimizmussal teli időszak vagány és bohém hangulata jelentős hatást gyakorolt az útját kereső fiatal építészre, aki elhatározta, hogy egyszer visszatér ide. Akkoriban sok tehetséges fiatal érkezett hazánkba külföldről és magyar társaikkal együttműködve hozták létre a máig meghatározó modern hazai építészet alapjait.

A beruházók a rendszerváltozás másnapján azonban gyorsan akartak haszonhoz jutni és úgy gondolták, hogy “a légkondi meg lift, bármit eladhatóvá képes tenni. Nem volt benne művészet, és hiába álltak rendelkezésre a gazdasági források, azok nem találkoztak az ízléssel.” Korábban a hazai szakembereknek nem volt lehetősége külföldre utazni, így a tapasztalás hiánya miatt nem alakult ki az az ízlésvilág, amely szükséges lett volna a fejlődéshez. Robert ezért szolgáltatási céget alapított. Mai otthonát a Szent György-hegyen egy kövágóörsi épitész társa mutatta meg neki 1993-ban. A szebb napokat látott, TSZ üdülőként teljesen lelakott présházat 1994-ben meg is vásárolta és visszatért régi gyökereihez a föld megmunkálásához.

A borászat mai központja egykor a Balatonmellék tehetős és tekintélyes lengyeltóti báró családjának tulajdonában állt. Nevükhöz fűződik a hegyen álló, 1760 körülre datálható Lengyel-kápolna építése is. Az első világháborút megelőzően az Eszterházy családhoz került épületegyüttesről nem állnak rendelkezésre eredeti tervek, sem képek, ezért Robertnek a helyi építészeti hagyományok mellett, régészek és saját szakértelmét kellett segítségül hívnia az épület helyreállítása során.

Az egykori Eszterházy présház már az 1800-as években készült térképeken is látható, amelynek pincebejárata a maival ellentétben az épület déli frontjának közepén helyezkedett el, és az onnan kiinduló kocsiút egészen a partig futott. A messziről hozott téglák a pincében és a kőfalak arról tanúskodnak, hogy hozzáértő szakemberek által létrehozott épületet hosszútávra tervezték.

Robert szerint hiába szép egy épület, ha nem funkcionális. Itt nem voltak eredeti képek és tervek, illetve az eredeti állapotokat jelentősen megváltoztatták az idők folyamán. A feltehetően egykor fazsindellyel fedett épületet a TSZ időkben apró helyiségekre darabolták, a nyitott teraszt oszlopokkal támasztották alá és a helyben rendelkezésre álló, olcsó nádból készült tetővel látták el. Ezen szempontok figyelembe vétele mellett egy funkcionális, kinyitott belső tere és terasza által légiesebb modern épület formájában születtet újjá az egykori présház. Sikerült megóvni és ízlésesen beépíteni olyan eredeti épületrészeket, mint a füstös konyha. A tartós, masszív és természetes anyagok (fa, bazalt) beépítése fontos szempont volt, de csak akkor ha azok illeszkednek a környezetbe. Hiába a tulajdonos márvány és mészkő iránti vonzalma, azok tájidegensége miatt nem kerültek felhasználásra.

Robert egy farmon töltötte gyerekkorát, így természetes számára a nagy, nyitott és élettel teli terek jelenléte. A családi főzések, nagy összejövetelek hozták magukkal a bor és a gasztronómia szeretetét. Édesapja is készített bort, ami minőségét tekintve megkérdőjelezhető volt. Idővel inkább felhagyott vele és mások borait kezdte gyűjteni saját pincéjében.

“Tinédzserként loptunk belőle, de csak egyszer, mert a bor annyira rossz volt. Apu egy üdítővel itta, azzal volt elviselhető.”

A borkészítés, bormarketing kreatív dolog, amelynek elsajátításában nagy segítségére volt a fővárosból a Balaton partjára 2007-ben leköltözött Szabó Gyula, a köveskáli Káli Kövek Borászat tulajdonosa. Gyulát a Káli-medence hangulata rabul ejtette, majd 2008-ban Roberttel és néhány más barátjával megalapította borászatát, amelynek első Rajnai Rizling termését a Gilvesy Pincészetben dolgozták fel és “Rezeda” néven került forgalomba. Az első saját terület a közvetlenül a pince alatti 1,3 hektáros Tarányi-dűlő volt, a maga több mint negyven éves Rajnai Rizling tőkéivel. Ez a fajta közelebb áll Roberthez, mint a Balaton-felvidéken jobban elterjedt se nem olasz, se nem rizling Olaszrizling. Mindkettő képes megmutatni a kifejezni a terroirt, de a rajnai elegánsabb, nemesebb, jobbak a savai és a bazaltnak köszönhetően a gyümölcsössége mellett ásványos is tud lenni. Az eredeti termőhelyein magasabb maradék cukrot hozó fajta más arcát mutatja a vulkanikus balatoni tanúhegyeken. Kevesebb a cukor, hosszabb az érési potenciál mellett, a palackban is sokat változik a bor. Az első 2012-es saját szüret is ezt a fajtát állította a középpontba. A későbbi területvásárlások a deli-keleti fekvésű Váradi-dűlőben és a hegy északi oldalán található, homokosabb talajú Mogyorósi-dűlőben lehetőséget adtak olyan fajtákkal való kísérletezésre is, mint a borvidéken egykor jelen lévő Furmint, és a hetvenes évek körül nagyvilágra való nyitás során idekerült Sauvignon Blanc.

“Az egyes borvidékek jellegzetességeit bemutatni képes, kis, prémium minőségű tételekben van a mi utunk.”

Változatos, különleges természeti adottságaink vannak, amelyeket kihangsúlyozva tudunk érvényesülni a világpiacon. A Badacsonyi borvidéken például a “vulkanikus borvidék” a fontos jelző, és nem egy fajtát emelnek ki a sok közül. A koncepció mögé így több borász is be tud állni a maga tételeivel anélkül, hogy a diverzitást jelentő fajtagazdagságot csorbítanák bármelyik tétel elhagyásával. Ez egy erős üzenet az északi parton, amely olyan fajtáknak is esélyt adhat a visszakapaszkodásra, mint a kéknyelű vagy a szürkebarát. A Szent György-hegyen jelen lévő borászok és kistermelők összetartó közössége egyet ért a minőségre törekvésben és abban, hogy “a borral kell érvényesülniük és nem a csúcsgasztróval meg a csili-vilivel. A Szent György-hegy M0-ás besorolású déli oldalán építkezni már nem lehet, ami lehetővé teszi, hogy a varázslat és a misztikum megmaradjon.” Organikus szőlőművelés, a lehető minimális borászati beavatkozás és kénszintek mellett az az út, amit kijelöltek maguk számára.

Birtokszerkezet:
Tarányi-dűlő (déli, 1.3 hektár, Rajnai Rizling)
Váradi-dűlő (délkeleti, 10.5 hektár, Rajnai Rizling, Olaszrizling, Furmint, Sauvignon Blanc)
Mogyorósi-dűlő (északi, 1.7 hektár, Sauvignon Blanc, Rajnai Rizling)
Tagyon-hegy (5.5 hektár, Olaszrizling, Rajnai Rizling, Kékfrankos)

Ocsovai László