Csátó Vendégház

“Vendégházunk egy régi korban épült. Olyanban, amelynek értékeit próbáljuk a jelenbe és a jövőbe átmenteni.” (Tamás Károly)

A Tihanyi Apátság tőszomszédságában található Csátó Vendégház, olyan mint egy mini skanzen, ahol a tulajdonosok – Tamás Károly és felesége – három műemlékvédelem alatt álló, nádfedeles kőházban hat külön bejáratú apartmant alakítottak ki nagy igényességgel és ügyelve arra, hogy a berendezés hűen tükrözze a tájra jellemző, népi építészeti hagyományokat. Klasszikus, ugyanakkor modern igényeknek megfelelő berendezés és páratlan balatoni panoráma jellemzi. Az Apátságon kívül szintén pár perc alatt elérhetőek innen a strandok, termelői piacok, a Belső-tó és a Bujtor István Szabadtéri Színpad.

Károly és Magdi számára teljesen szakmaidegen a vendéglátás és néhány évvel ezelőtt, az alföldön jól működő gazdaságot vezető agrármérnök-tanár házaspárként nem gondolták volna, hogy Tihany legszebb fekvesű vendégházait vezetik majd. A sors úgy hozta, hogy Kalocsán állattartással foglalkozó házaspár az akkori magyar mezőgazdaság nehéz helyzetéből a kiutat a számukra oly kedves Balaton partján látták meg régi, romos volt zsellérházak formájában. Ugyan kezdetben Balatonfüreden kerestek olyan garzont, amit ki tudnának adni a “zimmerferiket” nem preferáló vendégek számára, de nem találtak számukra megfelelőt. Egymás után fogyasztották az ingatlanközvetítőket, és már-már feladva a keresést az akkor még álmatag Tihanyban találták meg a lehetőséget rejtő házakat.

A ma gyönyörű állapotban lévő, eredeti formájában felújított régi parasztházakban vendéglátóink elhelyezték az épületekről készült régi fotókat. Döbbenetes kontraszt. Hatalmas munka rejlik a kényelem mögött, és egy küzdelemmel teli történet, ami meghatározta Tihany mai látképét azáltal, hogy minőségi alternatívát kínált a leválasztott szobás, közös zuhanyzós “zimmerferikre”. Ingatlanosok, családtagok mind ellene voltak, hogy a gazdálkodásukból kimentett maradék tartalékukat Károlyék egy beszakadt tetejű istállóra és két lakhatatlan épületre költsék, de ők kitartottak elhatározásuk mellett és fokozatosan, lépésről lépésre felújítottak mindent.

A két házból és gazdasági melléképületből álló porta az innen pár sarokra lévő Csokonai utcában lakó nénike és családja tulajdonában állt, míg Károly édesapja annak rendje és módja szerint meg nem állapodott a családfővel az eladásról. A 90-es évek végén járunk, amikor még nem ügyvédek, hanem borospoharak társágában születtek a megállapodások. A szülők “zene állj, elkelt a felső ház” felkiáltással és kézfogással hagyták el a borospincét, ami egyben egy új történet kezdetét is jelentette a házaspár számára. Kitakarították az udvarokat, felújították és újravakolták az épületeket. Az idők próbáját kiállt több száz éves, fél méter vastagságú kőfalak, és a 30 cm vastag nádtető tökéletes klímát garantálnak. Hat külön bejáratú apartmant alakítottak ki, amelyek központi gázfűtéssel, kábel TV-vel és teljes komforttal biztosítják lakóik számára a kényelmes pihenést télen és nyáron egyaránt.

Az udvart három oldalról körülölelő nádfedeles épületek közül a bal oldali esetében sikerült megmenteni az eredeti, agyagba rakott tihanyi kőből épült főfalakat, illetve egy levéltári rajz alapján helyreállítani a nyugati fal díszes homlokzatát. A belső egy parasztház klasszikus beosztását követi. A földszinti apartman fő eleme egy nagyméretű szoba, négy ággyal és korhű berendezési tárgyakkal. Régi fa mennyezete (paraszt födém), a teknősre koptatott fa padló és az eredeti kémény egy tájház ékköve is lehetne. A ház keleti oldalán lévő falépcső vezet a parasztház tetőterében, a nádtető alatt kialakított stúdió apartmanba. A bejárati ajtó előtt egy kis pihenő, ahonnan jól látható a Tihanyi Apátság tornya.

Az első két apartmannak otthont adó, 1827-ben épült házzal szemben tornácos épület lócája nyújt helyet a pihenéshez a Tihanyi félszigeten tett hosszú séta után. Az esti borozást követően jó érzés belépni a kemencés konyhába, ahonnan egy kőboltíves átjáró vezet át a szobába, melyben még a régi fa födém díszíti a mennyezetet. Erkélyben végződő lépcsőn jutunk fel a másik apartmanba, amelynek ablakai a Tihanyi Apátságból és a Belső tóból adnak ízelítőt a rajtuk kitekintőknek.

Tíz évnek kellett eltelnie mire 2009-ben a volt istálló épületére is tető kerülhetett, otthont adva két újabb apartmannak, amelyek ablaka a Balaton északi partjának legszebb panorámájára nyílik. Apró kockakővel kirakott terasz, egy pohár bor és páratlan látvány, mely annak idején Károlyt is magával ragadta.

Az udvar végében álló 1800-as évek elején épült műemlék istálló hátsó terasza a félsziget legszebb panorámájával büszkélkedik. Az épület nyugati csúcsfala pedig Tihany egyik legrégebbi és legszebben megrakott kőfala. Tekintélyes méretű szemöldökfa fogad a bejárati ajtó felett, aminek kora és keménysége is főhajtásra készteti a magasabb vendéget. Alacsony építésű gazdasági épület bejárhatóságát biztosította, ma már az apartman konyhájába bocsát be bennünket. Belépve a házba a csikótűzhely, vagy csikómasina mesél a népi építészet praktikus leleményességéről. A konyha ablakok a néhai takarmány bedobó nyílásaiban kaptak helyet. Sok fényt nem adnak, de kárpótlásul az eredeti lapos köves áthidalások nagyon jól megfigyelhetők rajtuk. A ház oldalából nyíló bejárat egy lépcsővel ér fel a tetőtéri apartmanba. A nappali ablakaiból a Balaton vize felett egészen Siófokig ellátni.

Itt a régi korok hangulatát visszahozó berendezés teljes komforttal párosul, és elsősorban azok számára nyújt maradandó élményt, akik a arra vágynak, hogy olyan környezetben töltsenek el egy-két éjszakát, ami a múltra, a nagyi házában eltöltött napokra emlékezteti az embert. Azoknak akik gyermekként még ilyen környezetben éltek a nagyszülői házban vagy azoknak, akik csak szüleiktől hallották mi az a zsindely, sparhelt vagy a lóca. Jönnek is az új generáció képviselői, akik érdeklődőek, kérdeznek, nyitottak és befogadóak a régi értékrend és életforma iránt. A Csátó Vendégház sohasem lesz full inclusive, de nem is kell, hogy az legyen. Viszont képes megadni mindent, amire az ember igazán vágyik, mikor rácsapja az ajtót a dolgos hétköznapokra és kikapcsolódásra vágyik.

A Tihanyi félsziget nemcsak a kirándulók, strandolók és természetbarátok paradicsoma, hiszen itt szinte kézzel fogható a történelem. 1055-ben I. András király itt építette meg a királyi család sírhelyét és feléje bencés monostort emeltetett. A 16-17. századi török háborúk idején végvárrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, s azóta Tihany jelképe. Az Apátságon túl érdemes felkeresni a Bujtor István Szabadtéri Színpadot vagy kirándulni a horgászok által kedvelt Belső-tóhoz illetve a vízimadarak paradicsomául szolgáló Külső-tóhoz. Károly dunai gyerek révén már gyerekkorában fertőződött a víz szeretetével és szívesen viszi vitorlázni vendégeit. A vízről látni a tájat, a füredi öblöt, a Tihanyi Apátságot, a minden pillanatban más és más színekben pompázó Balatont pedig páratlan élményt jelent.

Érdeklődés és szállásfoglalás: http://www.csato.hu/