Bakancslista 2020 – Borászatok



Warning: Use of undefined constant php - assumed 'php' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /home/locsovai/public_html/wp-content/themes/rosa-child/single.php on line 65

Hiszünk abban, hogy a magyar gasztronómia páratlan. Annak meghatározó eleme a hazai borkultúra, a 22 borvidéken termesztett szőlő, és az abból készített egyedi tételek. Az elmúlt években abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy az ország legjobb borászatinak képviselőivel találkozhattunk, betekintést kaphattunk munkájukba. Nehezen tudnánk rangsorolni őket, ezért szubjektív szempontok által összeállított toplisták helyett következzen egy borászati ajánló 2020-ra. Íme tíz olyan hely, ahová mindenképpen érdemes ellátogatni jövőre (is).

Homonna Attila (Erdőbénye)
Homonna Attila (szerinte) egyszerű birtokot visz Erdőbényén 1999 óta. Kizárólag kézzel művelt kis parcellákból, extrém alacsony hozam mellett készít borokat százéves furmint és hárs tőkékről. Egyéniség, akinek sallangmentes karaktere a borait is egyéniséggé teszi. A technológia nélküli technológiában hisz. A terroir és saját képességeit adottnak tekinti, ezért a bényei birtokon minden kézzel készül. Alig tíz hektáron gazdálkodik, de annak minden négyzetméterét ismeri és becsüli. Maga szántja a szőlőt, ha kell kézzel pusztítva a gyomot, hogy az utolsó csepp víz is a gyökerekhez jusson. Évente mindössze 10000 palack bort készít, de azt mind flanc nélkül, bioműveléssel, spontán. A Határi (Erdőbénye), Meszesmajor-Csáky és Rány (Olaszliszka) dűlőkben éli unalmasnak nem mondható életét, melynek eredményét kézről-kézre adják Michelin-csillagos helyek sommelier-i. Ösztönösen a Maria Thun által összeállított vetési naptár szerinti gyümölcsnapon szüretel, akarva-akaratlan elfogadva annak létjogosultságát. Elkaptak valamit anno, azt csiszolják tovább azóta is. Durváról finomra, következetesen.

Budaházy Pincészet (Mád)
XIX. századi, szépen felújított, klasszikus parasztház ad otthont a Budaházy Pincészetnek, mely alatt található pince rejti azokat a borokat, amelyek miatt vált egyre ismertebbé és elismertebbé a mádi borászat az elmúlt években. A borászat alig két hektár területtel rendelkezik a világ első zárt borvidékén, az UNESCO világörökségi listáján 2002 óta szereplő Tokaj-Hegyalján. A Szent Tamás dűlő Makovicza és Fürdő részein, a Kishegy és a Nyúlászó dűlőkben harminc évnél is öregebb tőkékről szüretelnek furmintot, hárslevelűt, kabart, melyből Szokolai Ákos borász irányításával készülnek a pincészet borai. Ákos kalandos módon – dél-francia kitérővel – került Mádra és Nicolas Godebskitől tanulta a borászkodás alapjait és a munkakultúrát. A birtok célja a terroir, a mádi dűlők adottságainak bemutatása, és a hagyományok tiszteletben tartásával egyedi borok készítése. Az egyediséghez kétség sem férhet, a borok saját stílust képviselnek a hegyaljai palettán.

Tokaj Kikelet Pince (Tarcal)
Berecz Stéphanie francia származású borász számára hosszú út vezetett a Loire-völgyéből Tokaj-Hegyaljára. Egyénisége, kitartása azonban a hazai borásztársadalom meghatározó tagjává tette az elmúlt több, mint húsz év alatt. Diploma előtt, nyári gyakorlatra érkezett a Disznókő, Tokaj pincészethez, és a sors úgy hozta, hogy a két hónapos kiruccanásból tíz évnyi, rengeteg tanulással járó kemény munka lett. Férjével – Berecz Zsolttal – 1998 óta foglakoznak saját szőlővel, amit kezdetben értékesítettek és nem tervezték, hogy egyszer saját bort készítenek majd. A szőlész-borász házaspár azonban 2002-ben belevágott az ismeretlenbe, olyasmibe amivel korábban nem próbálkozott senki. Tarcalon Furmintból és Hárslevelűből egyedi bort készítettek, megmutatva ezáltal, hogy löszös talajról is lehet legalább olyan szép tételeket alkotni, mint vulkanikusról. A Váti, Lónyai, Kassai és a Farkas dűlőkben található területek jelentik az alig 5 hektáros birtok magját, melyről évről évre kiváló egyensúlyú, egyedi borok kerülnek ki. Számtalan egyéb elismerés után a máig szerény, és lenyűgöző személyiségű Stéphanie-t 2014-ben a Borászok Borászának választották.

Bencze Családi Birtok (Hegymagas)
A Bencze Családi Birtokot vezető, eredetileg programozó matematikus végzettségű Bencze István 2012 óta gazdálkodik Szent György-hegyen. Informatikusként hiányolta munkájából a kreativitást és a kihívásokat, amit végül Hegymagason, egy szőlőbirtok vezetőjeként talált meg. A történet egy kis házzal és pár sor szőlővel indult a hegy déli oldalán, amit a fiatal és kísérletező személetű borász főként Szászi Endre (Szászi Birtok) segítségével kezdett művelni. A birtok ma közel húsz hektáros és leginkább Pinot Noir-ra, Rajnai Rizlingre és régi magyar fajtákra (Bakator, Hárslevelű, Furmint) koncentrál. A szőlőtermesztés tekintetében a kezdetektől ökológiai, de már 2014 őszétől Demeter biodinamikus elvek mentén gazdálkodik. A változatos talajszerkezet (barna erdőtalaj, agyag, bazalt, homokkő padok) és a Balaton hatása itt kifejezetten kedvez a Rajnainak és a Furmintnak. A fajtajelleget és a terroir sajátosságait nem kívánják erős hordóhasználattal elnyomni. Emiatt a pincében hordók helyett különböző méretű, formájú és változatos anyagból készült magyar, francia és olasz amforákat találunk. István távlati célja egy átlátható, biodinamikus birtok valamint néhány fajtára épülő szortiment, amelynek középpontjában egy német jellegű, légies Rajnai Rizling áll.

Németh János Pincészet (Szekszárd)
Németh János a dédnagyszülei által épített, sárba rakott pincét kis lépésekkel, fokozatosan fejlesztve hozta létre ma 12 hektáros családi borászatát. Számára a legfontosabb a kiváló minőségű alapanyag, amelyből hagyományos, kézműves módon készítenek a Szekszárdi Borvidékre jellemző, gyümölcsös, de mégis testes, egyúttal elegáns vörösborokat. Az évjárat, a termőhely valamint a hordóhasználat jelentőségét megmutatni képes, egyedi tételihez összesen nyolc különböző dűlőről szüretelnek szőlőalapanyagot. 14-24 hónapos fahordós érlelés után palackba kerülő boraik a legkiválóbb szekszárdi dőlők (Iván-völgy, Porkoláb-völgyben, Görögszóban) potenciáljának bizonyítékai, ahol nemcsak a kékfrankos, de a világfajták közül a cabernet sauvignon, cabernet franc, syrah és a merlot is remekül érzi magát. Ezek a fajták szinte kivétel nélkül önálló borként is megjelennek a pincészet szortimentjében, a Sygno névre keresztelt bikavér, a Porloláb birtokbor és a Syrius cuvée mellett.

Bussay Pincészet (Csörnyeföld)
A zalai borvidék Dr. Bussay Lászlónak köszönhetően került fel újra az ország bortérképre, akit orvosként gyakran leptek meg a jószándékú falusi emberek saját boraikkal. A szándék jó volt, a bor kevésbé így maga kezdte művelni a szőlőt és a helyiektől tanulva borásszá vált. A hármas határ közelében – Csörnyeföldön – lévő közel 6 hektáros Bussay Pincészetet 1989-ben alapította és örökségét ma lánya viszi tovább. A borászat mellett az orvosi praxisát is folytató Dóri szeretettel és kitartással gondozza a szőlőt és használja a tudást amit édesapjától kapott. Bussay doktor mondása alapelveket tükröz: „Pedig én csak asszisztáltam, mint a jó bábaasszony, a bor meg csak úgy lett, megszületett annak rendje és módja szerint”. Vagyis a jó minőségű, erős hozamkorlátozású („egy kiló per tőke”) alapanyagot hagyományos módszerekkel dolgozzák fel és hagyják, hogy az szinte magától jó borrá váljék a pincében.

Jackfall Bormanufaktúra (Kisjakabfalva)
Az egykor virágzó aprócska dél-baranyai faluban, Kisjakabfalván (németül Jackfall) ma is fellelhetőek a korábban itt elő svábok borászati és építészeti kultúrájának jegyei. Munkájuk eredménye visszaköszön a házak díszes homlokzatain, a tisztaszobák több vakolatréteg alatt rejtőző falfestményein, a gazdasági épületekben elrejtett antik bútorokon, és a ma is használatban lévő, hagyományos téglapincék hordóiban pihenő borokban. A 2001-ben alapított Jackfall Bormanufaktúra/ Winery ezen mementók által képviselt hagyományokat és szellemiséget hivatott továbbvinni. A borászatnak otthont adó épület nemcsak a község, de a Villányi borvidék egyik legszebb portája volt egykoron, és teljes megújulása után mára ismét azzá vált. A pajtaszín az újjáépítés során átalakult a mostani pincészet gazdasági feladatait rejtő épületté, amely az eredeti szerkezet módosítása nélkül foglalja magában a legmodernebb borászati technológiát. A 20 hektár végleges birtokméretet vizionáló borászat ma ennek kétharmadával rendelkezik nagyrészt Kisharsányban és Nagytótfaluban található dűlőkben. Céljuk az, hogy a további területek bevonását, és a minden technológiai és vendégfogadási igényt kielégítő kisjakabfalvi épületegyüttes teljes elkészülte után, viszonylag kis mennyiségű (kb. 80-100 ezer palack), de nagyon magas minőségű vörösbort állítsanak elő.

Ráspi Étterem & Borászat (Fertőrákos)
Horváth József Ráspi borász, szakács, öntörvényű gasztronómus, aki mer egyéniség lenni. Célja “alkotni, elkápráztatni” a borokon, az ételeken keresztül, melyeket éppúgy családi keretek között készítenek a Ráspi Étterem & Borászatban, mint 15 évvel ezelőtt, amikor az ausztriai Taubenkobel konyháját hátrahagyva megnyitotta saját éttermét szülei egykori házában Fertőrákoson. Itt nincs megfelelési kényszer az aktuális trendeknek, sem mesterségesen felfokozott ízélmény, viszont vannak 30-80 éves tőkékről szüretelt, a terroir egyediségét megmutatni képes természetes borok, és a nyersanyag tisztelete, a természetes ízek megtartása mellett készített ételek. Valódi gasztronómiai élmény, valódi emberektől, akik nem követik a divatot, hanem diktálják azt, még akkor is, ha stílusuk megosztó lehet.

Wassmann Bormanufaktúra (Villány)
Susann Hanauer és Ralf Waßmann a természet adta természetes minőségbe vetett hitüknek köszönhetően találtak egymásra, majd később új otthonra a legdélebbi magyar borvidéken. A Harz hegység nyugati részén felnőtt Ralf kezdetben szőlő híján meggyből és csipkebogyóból készített gyümölcslevet, majd a Rajna-menti Geisenheim városában bortermelést és italtechnológiát tanult. A friss diplomás jogász Susannal egy alpesi kiránduláson ismerkedtek meg, ahol két különböző irányultságú embert a természet szeretete hamar összehozta. Látogatásaik során beleszerettek a Villányi borvidékbe, majd 1998-ban egy kis sváb parasztház és egy siklósi kétezer m2-es parcella megvásárlásával elkötelezték magunkat a letelepedés és a borászkodás mellett. Négy évvel később létrejött a Wassmann Bormanufaktúra, mely a legmagasabb minőségű borkészítést és annak természettel összhangban való gyakorlását tűzte ki célként. 2006-ban elkészítik az első villányi biobort majd a következetes természethű gazdálkodásnak köszönhetően 2011-ben – Dél-Magyaroszágon elsőként – hivatalosan is átálltak a Demeter irányelveknek megfelelő biodinamikus gazdálkodásra valamennyi parcellájukon. “Meggyőződésük, hogy számos jó ok szól az ökológiai szempontok szerinti borkészítés mellett, ellenérv viszont nem létezik.”

Bott Frigyes (Garam mente)
A bakancslista utolsó szereplője több szempontból is kivétel. Személyesen eddig nem volt alkalmunk látogatást tenni a birtokon, de borainak kiemelkedő minősége és egyedisége alapján meggyőződéssel ajánjuk az olvasó figyelmébe. Saját élményekből táplálkozó beszámolónk még várat magára, de addig is íme a borászat leírása Bott Frigyes szavaival:

“Közel tíz hektár szőlőterületünket műveljük Dél-Szlovákiában, a Garam-mentén, 250 méter tengerszint feletti magasságban a muzslai hegyen. Ez a történelmi borvidék a Garam és a Duna által bezárt háromszög földrajzi középpontjában fekvő muzslai dombok déli oldalán található, mely az esztergomi bazilika egykori szőlőskertje volt. Talaja vulkanikus alapú agyag, mészkőben és ásványokban gazdag. Pincészetünk régi vágya, hogy visszaszerezze a Garam-menti falvak egykori fényét, hogy adottságaihoz méltán  működő borvidék, illetve ami ennél is több: turisztikai kistérség legyen a három folyó, a Garam, a Duna és az Ipoly találkozása.
Ehhez elengedethetetlen, hogy a borok mellett felépüljön a helyi alapanyagokra, helyi munkaerőre és helyi hagyományokra épülő gasztrokultúra és turizmus.” (a szöveg forrása: https://www.bottfrigyes.sk/hu/)

Ocsovai László

+ Nincsenek hozzászólások

Add hozzá a Tiéd